Manuka blog
Mire jó a propolisz?
Ismerd meg a propolisz gyulladáscsökkentő, antibakteriális és immunerősítő hatásait! Tudományos kutatások, felhasználási módok és biztonsági tudnivalók egy helyen.
Miért különleges a propolisz, és mit mond róla a tudomány?
A propolisz egy gyantás anyag, amelyet a méhek gyűjtenek a fák rügyeiről és más növényi forrásokból, majd saját váladékukkal keverve a kaptár védelmére használnak. Ez a természetes anyag már az ókorban is ismert és elismert volt gyógyászati célokra.
Az egyiptomiak például balzsamozáshoz használták, míg a görögök és rómaiak sebgyógyításra alkalmazták. A propolisz történelmi felhasználása azt sugallja, hogy az ókori civilizációk felismerték jótékony tulajdonságait, ami megalapozza a modern tudományos kutatások jelentőségét ezen a területen.
Ez az összefoglaló átfogó képet nyújt a propoliszról, beleértve a legújabb tudományos kutatások eredményeit és a felhasználásával kapcsolatos ismereteket.
Mi az a Propolisz?
A propolisz egy összetett anyag, amelyet a méhek (leggyakrabban az Apis mellifera faj) állítanak elő a fák rügyeiről, leveleiről és más növényi részeiről gyűjtött gyantás anyagokból. A gyűjtés során a méhek saját váladékukkal, amely β-glukozidáz enzimet tartalmaz, valamint méhviasszal keverik össze a növényi eredetű anyagokat.
A "propolisz" szó görög eredetű, és "a város – vagyis a kaptár – védelmében" jelentést hordozza. A méhek ezt az anyagot a kaptár réseinek tömítésére, a külső behatolóktól (például rovaroktól és mikroorganizmusoktól) való védekezésre, valamint a kaptár belső hőmérsékletének és páratartalmának stabilizálására használják.
A propolisz tipikus összetétele körülbelül 50% gyantából, 30% viaszból, 10% illóolajokból, 5% pollenből és 5% egyéb organikus anyagokból (például fa törmelékéből) áll.
Az organikus komponensek széles skáláját tartalmazza, beleértve a karbonsavakat, flavonoidokat, polifenolokat, terpenoidokat, szteroidokat, szénhidrogéneket, cukrokat, alkaloidokat, vitaminokat és aminosavakat.
A propoliszban található fontos bioaktív vegyületek közé tartoznak a flavonoidok (például pinocembrin, galangin, kvercetin), a fenolsavak (például kávésav, fahéjsav) és az észterek (például a kávésav-fenetil-észter, röviden CAPE). A propolisz vitaminokat (B1, B2, B6, C, E) és ásványi anyagokat (magnézium, kalcium, kálium, nátrium, réz, cink, mangán, vas) is tartalmaz.
A propolisz kémiai összetétele rendkívül változatos, és számos tényező befolyásolja, mint például a méhfaj, a földrajzi elhelyezkedés, a rendelkezésre álló botanikai források és a környezeti feltételek.
Például az európai propoliszra jellemző a magas flavonoidtartalom, míg a brazil zöld propoliszban a prenilált fenilpropanoidok, különösen az artepillin C dominál. A brazil vörös propolisz izoflavonoidokat tartalmaz, mint a daidzein és a formononetin.
A propolisz összetételének földrajzi és botanikai forrásoktól függő változékonysága arra utal, hogy a specifikus egészségügyi előnyök is eltérhetnek a propolisz eredetétől függően. Ez rávilágít arra, hogy további kutatásokra van szükség annak pontosítására, hogy mely propolisztípusok a leghatékonyabbak bizonyos állapotok kezelésére.
Ez a hatékonyságbeli különbség a két baktériumtípus külső membránjának eltérő szerkezetére vezethető vissza.
A propolisz jelentős gyulladáscsökkentő hatással is bír, amelyet számos biológiai mechanizmuson keresztül fejt ki. A propolisz képes gátolni a gyulladásos citokinek (például interleukin-1β, interleukin-6, tumornekrózis faktor-α) termelését, befolyásolja a TLR4 (Toll-like receptor 4), a nukleáris faktor κB (NF-κB) és az NLRP inflammaszómák aktivitását, valamint csökkenti a gyulladásos sejtek (például makrofágok és neutrofilek) migrációját a gyulladás helyszínére.
Az antioxidáns hatás hozzájárulhat a propolisz számos egészségügyi előnyéhez, beleértve a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és az idegrendszeri degeneratív betegségek kockázatának csökkentését, és ezáltal védelmet nyújthat az oxidatív stressz káros hatásaival szemben.
Herpesz esetén a propolisz-tartalmú kenőcsök (0,5–3%) segíthetik a sebgyógyulást és csökkenthetik a fájdalmat.
A Propolisz tudományosan alátámasztott egészségügyi előnyei
A propolisz számos tudományosan alátámasztott egészségügyi előnnyel rendelkezik, amelyek főként antibakteriális, gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságainak köszönhetőek.
Antibakteriális tulajdonságok
A propolisz széles spektrumú antibakteriális hatással rendelkezik, különösen a Gram-pozitív baktériumokkal szemben. Ez a hatásmechanizmus többféle módon valósulhat meg, beleértve a mikrobiális sejtmembrán szerkezetének károsítását, a membránpotenciál megzavarását, az adenozin-trifoszfát (ATP) termelésének csökkentését, a baktériumok mozgékonyságának csökkentését és a biofilmképződés gátlását.
A flavonoidok, mint például a pinocembrin és az apigenin, valamint más fenolos vegyületek, mint az artepillin C, kulcsszerepet játszanak a propolisz antibakteriális hatásában.
Ez a különbség a hatékonyságban a két baktériumtípus külső membránjának eltérő szerkezetére vezethető vissza.
A propolisz jelentős gyulladáscsökkentő hatással is bír, amelyet számos biológiai mechanizmuson keresztül fejt ki. A propolisz képes gátolni a gyulladásos citokinek (például interleukin-1β, interleukin-6, tumornekrózis faktor-α) termelését, befolyásolja a toll-szerű receptor 4 (TLR4), a nukleáris faktor κB (NF-κB) és az NLRP inflammaszómák aktivitását, valamint csökkenti a gyulladásos sejtek (például makrofágok és neutrofilek) migrációját a gyulladás helyszínére. A flavonoidok és a kávésav-fenetil-észter (CAPE) fontos szerepet játszanak ebben a gyulladáscsökkentő hatásban.
A propolisz által kiváltott gyulladáscsökkentő hatások sokrétűsége arra enged következtetni, hogy számos, gyulladással járó állapot kezelésében hasznos lehet. Ez a széles hatásmechanizmus ígéretes jelölté teszi a propoliszt a krónikus gyulladásos betegségekkel kapcsolatos további kutatásokhoz.
